Nyomtatás

Előleg, vagy foglaló? Tisztázzuk a különbséget! – Szerződéses fogalmak érthetően I. rész

1554

Mielőtt még nagyon mélyen belebonyolódnánk a szolgáltatási, adásvételi, és egyéb típusú szerződések nehéz és nem túl könnyen értelmezhető hátterébe, azzal a fontos kérdéssel kell kezdenünk a szerződéseinkkel kapcsolatos fogalmak tisztázását, hogy mi a különbség az előleg és a foglaló között?

Mi a közös a foglalóban és az előlegben?

Mindkettő egy termék/szolgáltatás ellenértékének a része, azaz egy vételár/szolgáltatási összeg részlete. Ez annyit jelent, hogy a foglaló vagy előleg címén átadott összeget bele kell számolni a teljes szerződéses árba, ebből következően a vásárlóval/megrendelővel szemben támasztott követelés összegét ezek mértékével csökkenteni kell.

Előleg fogalma:

Előlegről csak akkor beszélhetünk, ha a terméket megvásárló vagy a szolgáltatást igénybe vevő félnek szerződésen, vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van az ellenérték, vagy annak egy részének megfizetésére a teljesítést megelőzően.

A Ptk. szerint az előlegként átadott összegnek biztosítéki, szankciós jellege nincs: a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár.

Az előlegről az Áfa-törvényben az „Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása” fejezetben találunk szabályozást, a „Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok” részben. Eszerint előleg esetén a fizetendő áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételkor kell megállapítani. A jogszabály szerint az előleg a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a teljesítést megelőzően adott pénz vagy készpénzhelyettesítő eszköz, amely az ellenértékbe beszámítható. Az előlegre úgy kell tekinteni a könyvelés során, mint bruttó összegre, tartalmazza az ellenértékhez arányosan számított áfa-részt is. Ezáltal az előleg előlegszámlával igazolandó tétel, melyet az Áfa törvény alapján kell kiállítani az összeg átadását megelőzően, vagy annak átadásakor.

Mi jellemzi tehát az előleget?

* Nincs szankciós jellege.
* Tehát minden esetben visszajár a "majdnem" vásárlónak/megrendelőnek.
* Jogilag nincs korlátozva a mértéke, így az előleg összegének megállapítása teljes mértékben a felekre van bízva. Előleg így lehet a szerződéses összeg teljes, 100%-a is.

Itt jegyezzük meg, hogy a jelen veszélyhelyzetben felmondott szerződések esetén nem szükséges a vis maior helyzetre hivatkozni, a Ptk. szabálya alapján az előleg minden esetben - ha a vásárló/megrendelő visszakéri - visszajár. Ugyanígy, ha a szolgáltató mondja fel a szerződést, úgy köteles az előlegként kapott összeget haladéktalanul visszafizetni.

Ennek a számlázásáról, illetve sztornózásáról ITT találtok bővebb leírást.

Foglaló fogalma:

A kötelezettségvállalás jele, egy szankciós erővel bíró biztosíték. Mint minden pénzátadásnál, itt is szükség van írásos dokumentációra. A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy milyen rendeltetéssel került átadásra a pénz.

Ha a szerződéskötés biztosítékáról nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy foglaló jogcímen került átadásra, akkor előlegnek minősül! Érdemes tehát a szerződésben lejegyezni, hogy a felek kölcsönösen foglalónak tekintik az összeget és a jogi következményeivel tisztában vannak. Mint mindig, amikor pénzt veszel át valakitől, vagy adsz át bárkinek, fontos az írásbeliség és az alaki szabályok betartása. Az áfa rendszerében a foglaló előlegnek számít. A foglaló átvételekor tehát előleg címén adófizetési kötelezettség keletkezik.

Az új Ptk. szerint már a szerződés aláírásától eltérő időpontban, akár a teljesítési dátum napjáig bezárólag is át lehet adni a foglalót!

A szerződés meghiúsulásáért felelős személy anyagilag köteles kárpótolni a másik felet.

Amennyiben ez a megrendelő, akkor a foglaló teljes összegétől elesik és nem jár neki vissza. Ha a szolgáltató hibájából történt a meghiúsulás, akkor a foglaló kétszeresét kell visszaadnia a megrendelőnek. Ha a felelősség egyformán terheli a megrendelőt és a szolgáltatót is - vagy ha egyikük sem okolható a szerződés megszakadásáért- tehát Vis Maior* helyzet áll elő, akkor a foglaló visszajár. Utóbbira példa lehet egy természeti katasztrófa, vagy veszélyhelyzet is, mint a mostani koronavírus világjárvány.

Ha a szerződés meghiúsul és bírósági eljárásra is sor kerül, akkor a bíróság mérsékelheti a foglaló összegét, ha azt túlzónak találja. Átlagosan a szerződéses összeg 10% szokott lenni a foglaló összege, de egyedi körülményekre való tekintettel a bíróság nagyobb összeget is elfogadhat.

Mi jellemzi tehát a foglalót?

* Van szankciós jellege, biztosítékként szolgál, ha a vásárló/megrendelő el kívánna állni a szerződéstől.
* Nem minden esetben jár vissza ezáltal a "majdnem" vásárlónak/megrendelőnek.
* Jogilag nincs ugyan korlátozva a mértéke, de a bíróságok többnyire a teljes szerződéses összeg 10%-át tekintik elfogadottnak. Ennél jóval magasabb százalék esetén a bíróság tekintheti eltúlzott mértékűnek és mérsékelheti azt!

Ebben az esetben azonban nem automatikusak a visszafizetések a felek részére, mint az előleg esetében, hanem a szerződésszegést elszenvedő fél döntésén múlik, hogy a szerződéses összeg megfizetésének elmaradása esetén eláll az adásvételi szerződéstől, és megtartja a foglalót/kétszeresen fizeti vissza, vagy továbbra is követeli a szerződéses összeg megfizetését/szolgáltatás elvégzését.

Amint látjátok, egyetlen szónak is hatalmas jelentősége van egy szerződés megkötéskor, szóval beszéljétek át alaposan a másik féllel, és válasszatok körültekintően a foglaló és az előleg közül!

*A kapcsolódó Vis Maiorral foglalkozó cikkünket ITT olvashatjátok.

 

(Forrás: eszsze.hu)

Esküvő Világ

Tartalomszolgáltatásra, online marketinre van szüksége? Szeretné, hogy az Önök szolgáltatása is megjelenjen az Esküvő Világ portálon? Segítünk!

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

Korábbi híreinkből