ERZSÉBET ÚGY CSERÉLT KEREKET, MINT EGY FÉRFI

Kitört a második világháború, Fülöp hajóparancsnokként teljesített katonai szolgálatot. Erzsébetnek, a leendő királynőnek is vizsgáznia kellett bátorságból és hazaszeretetből. Amikor a német Luftwaffe bombázói lecsaptak Londonra, aki tehette, vidékre menekült, a király és a családja azonban a fővárosban maradt. Sorsközösséget vállaltak az agyonbombázott, kiéheztetett, állandó rettegésben élő polgárokkal. Ahol a király, VI. György megjelent, felharsant az éljenzés. Erzsébetnek is jutott feladat: tizenhat évesen kinevezték a gránátosok ezredparancsnokának, tizennyolc évesen csatlakozott a kisegítő szárazföldi szolgálathoz teherautó-sofőrnek. Itt megtanult autót szerelni is; ha kellett, úgy cserélt kereket, akár a férfiak. Amikor Fülöp nagy ritkán eltávozást kapott, boldogan repültek egymás karjába. A háború nem szétválasztotta, hanem még erősebben egyesítette őket.
1945. május 8-án a király feleségével, két lányával és miniszterelnökével, Churchill-lel fogadta a győzelem örömétől mámoros nemzet kitörő ünneplését.Eljött a pillanat, hogy Fülöp feleségül kérje Erzsébetet.

KÉNYES KÉRDÉSEK – A NEVELETLEN HERCEG

1946 nyarán Fülöp megkérte Erzsébet kezét...
Csakhogy sem az udvar, sem a felséges apa nem helyeselte Erzsébet választását. Jobban örültek volna egy brit hercegnek, akadt is jelentkező. Erzsébet hallani sem akart róluk, harcolt a szerelemért. A szülők aggódtak a fiú nyers modora, szókimondó, görögösen zabolátlan természete miatt is. Fülöp nemcsak a teniszhálót ugrotta át, de a társalgás királyi körökben kötelező első néhány fordulatát is. Ám mondhattak, amit akartak az udvari tanácsadók: nem érdekelte a hercegnőt... Fülöp herceg német származása és alacsony rangja is politikailag kényes kérdés volt a II. világháború után. Erzsébet hercegné erre sem engedett. Vagy Fülöp lesz a férje, vagy vénlány marad, fenyegetőzött. Végül, hivatalosan a király mondott először igent leendő vejére, de a bejelentéssel a következő évig várnia kellett a párnak, amíg Erzsébet betölti a 21. évét.
Közben a vőlegény is áldozatot hozott a szerelemért: 1947. február 28-án lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást, és megkapta a brit állampolgárságot. Az eljegyzést 1947. július 10-én jelentették be.

AZ ESKÜVŐ – A VŐLEGÉNY NŐVÉREINEK
TILOS VOLT RÉSZT VENNIÜK
A pár két évvel a második világháború befejezése után, 1947. november 20-án fogadott egymásnak örök hűséget a londoni Westminster-apátságban, fényűző szertartáson. A ceremóniát a BBC rádión közvetítette és világszerte 300 millióan hallgatták. Némi árnyékot vetett az ünneplésre, hogy Fülöp anyját, Aliz hercegnőt meghívták ugyan, de négy nővére nem lehetett jelen, ők ugyanis német hercegekhez mentek feleségül, állítólag náci is volt köztük. Más "szabálytalanság" is akadt a vőlegény családjában. Szülei szétváltak, apját alig látta, mert Monte-Carlóban élt az egyik szeretőjével, tandíját rokonok fizették. Ám a szerelem mindent legyőz..., mondják. Ez a kézfogó a háború utáni időszakban a reményt, az újrakezdést jelképezte.

NEM ÉRDEKELTE A DIVAT KÉSŐBB...,
DE AKKOR!? NAGYON!
Erzsébet menyasszonyi ruháját Sir Norman Bishop Hartnell tervezte. Tízezer kristály és gyöngy díszítette, és négyméteres uszály követte. Romantikusan várta a hercegnő a nagy napot, és szeretett ruhapróbákra járni. Később bármi jobban érdekelte, mint a divat.

VÉGRE
VALAMI ÖRÖMTELI!
A korabeli viszonyokat jól mutatta, hogy Erzsébet a jegyrendszerben bevezetett “ratio coupon”-okat kért, hogy megvásárolhassa a ruhájához az anyagot. A válság ellenére 2500 ajándékot kapott a világ minden tájáról, romantikus mesének tűnt mindenkinek az, ami Vele történik.

ÍME: A LEGBOLDOGABB
CSALÁD
Fülöpöt az angol arisztokrácia sokáig nem nézte jó szemmel - noha harmad unokatestvérek voltak Erzsébettel -, elszegényedett betolakodónak tartották. Egyedül a felesége állt ki mellette. Erzsébet bebizonyította mindenkinek, hogy a férfi, akit szeret: nem csak csinos, hanem szórakoztató, vidám és megbízható is. Szabadon éltek, nagy boldogságban és szerelemben.1948-ban megszületett Károly herceg, két év múlva Anna hercegnő. Ha eddig nem volt náluk boldogabb pár, most ők lettek a legboldogabb család Európában.

A FÉRJ NEJE
ALATTVALÓJA LETT
1952. februárjában váratlanul elhunyt VI. György. A megüresedett trón örököse, a mindössze huszonöt éves Erzsébet nemcsak az állam, hanem a dinasztia feje is lett, ami alaposan felbolygatta addigi, megszokott életüket. Attól kezdve úgy kellett Erzsébetre tekinteni, mint Nagy-Britannia törvényes uralkodójára. Koronázása a Westminster Apátságban világraszóló esemény volt. Milliók nézték tévén a teljes királyi pompával megrendezett ünnepséget, amelyet - Fülöp ötlete alapján - a BBC közvetített, történetében először élő, egyenes adásban. A királynő címet is kapott a koronázáson:
„II. Erzsébet Isten kegyelméből Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült királyságának, más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője.”
Fülöp a koronázás után végleg lemondott katonai pályájáról. Egy ennél is fontosabb szolgálatra esküdött fel, méghozzá szó szerint térden állva. A Westminstrer Apátságban, ahol néhány éve örök hűséget fogadott a feleségének, a koronázáskor szent ígéretet, hogy: "királynője életét és testi épségét szolgálja, amíg él". Mindenki egyetértett az akkori miniszterelnökkel, Winston Churchillel – aki kedvelte a királynőt, ahogy Erzsébet is őt – , hogy a koronázás egy új "Erzsébet-kor" kezdete, és a fiatal királynő a remény, a megújulás jelképe a háború komor évei után.
Mielőtt Erzsébet elindult a koronázásra, még egyszer átfutotta anyja levelét. A skót nemesi családból származó lady Elizabeth Bowes-Lyon,  a nemzet Mamija kedélyes közvetlenségével, szókimondásával vívta ki ezt a címet országában. Elragadó teremtés volt, imádott komiszkodni, és mindig volt nála egy kis lapos üvegben brandy vagy whisky, szív- és kedélyerősítőnek. Egész London rajongva szerette.
Leveléében tíz pontba foglalta azokat a tanácsokat, amelyeket fontosnak érzett. Ne gondoljunk magasröptű dolgokra, ez távolt állt Mummy praktikus észjárásától. Ilyeneket ajánlott lányának például:
„Ruhatáradat úgy állítsd össze, hogy egyszerű és kényelmes legyen. Az emberek tőlem várják el, hogy csillogjak, és nem akarhatod, hogy bárki azt mondhassa, úgy öltözöl, mint az anyád.”
Bár merőben eltért anya és lánya természete, humorát és közmondásos fukarságát Erszébet anyjától örökölte. A drága Mummytól, akit vele együtt az egész Monarchia megsiratott, amikor százkét éves korában – pedig már mindenki azt hitte, halhatatlan–, távozott az élők sorából.
 

KÜLÖN HÁLÓSZOBA?
Amikor Erzsébet királynőkét beköltözött férjével és a hároméves Károly herceggel, meg a másfél éves Annával a Buckingham-palotába, jót mulattak a külön hálószobán. Az ő házaséletük ennél szenvedélyesebb és bensőségesebb volt, ám a brit felső osztályoknál ismeretlen fogalom volt a közös ágy és a közös hálószoba. Fülöpnek kezdetben sok problémája akadt szerepével is, hiszen már csak a protokoll is azt írja elő, hogy mindig pár lépéssel a neje mögött kell haladnia. Egy ilyen erős, határozott férfi számára ezt nem könnyű betartani. II. Erzsébet igyekezett kompenzálni élete párját, így a családdal kapcsolatos döntéseket férjére bízta. A herceg eleinte a fegyelmet is nehezen tűrte, ezért 1956-57-ben négy hónapos magánutazásra indult a Britanniai királyi jachton, a nemzetközösségi országokba. Érthető módon nehezen emésztette meg, hogy mostantól csak felesége őfelségének a férje, egészen pontosan az alattvalója...
Bírálói felhánytorgatták, hogy távol maradt a kilencedik házassági évfordulójukról. Bár, küldött fehér rózsákat és egy titokzatos fotót a feleségének, amin két ölelkező leguán volt látható. Hogy mit üzent vele, azt csak Erzsébet fejtette meg, és jót nevetett rajta.

VAJON MEGCSALTA FÜLÖP
A KIRÁLYNŐT?
Ez a kérdés volt a kulcs Fülöphöz és a házasságukhoz, a királynő ugyanis okos nő és asszony. A szerelmes Erzsébetnek nem esett nehezére elnézni férje szeszélyeit. Azt is természetesnek tartotta, hogy Fülöp kívánságára átköltözzenek a Buckingham-palotából a sokkal családiasabb Kensington-palotába, persze, Churchill ehhez végül nem járult hozzá. Bár sokan gondolták, hogy Fülöp érdekből nősült be a brit királyi családba, valójában nagy áldozatot hozott szerelméért. Megtagadta családja arisztokrata múltját, később pedig joggal sérelmezte, hogy ő az egyetlen férfi az országban, akinek még a saját gyermekei sem viselhetik a nevét, hisz az a vágya sem teljesült, hogy a királyi ház felvegye a Mountbatten vagy az Edinburgh nevet. (Churchill kizárólag a Windsor-ház nevének használat engedélyezte.)
Fülöp tetterős, ragyogó szellemi képességekkel rendelkező, jó kiállású tengerésztiszt volt, akit Európa összes királyi házában szívesen láttak volna kérőnek. Mindezek ellenére a herceg 74 évig, a haláláig sziklaszilárd támasza maradt királynőjének és a királyi háznak. Minden áldozatra kész volt a család jó hírnevének megőrzéséért, ami nem kis erőfeszítést igényelt az elmúlt évtizedekben, amikor botrányok sorozata rengette meg a királyi házat. Károly herceg és Diana házassági viharai közepette is ő volt az, aki személyes hangú levelekkel bátorította az elkeseredett hercegnőt. De őt sem kímélték a lapok... A pletykarovatok állandó témája volt, hogy megcsalta-e a királynőt. Erre okot is adott, mert gyakran eljárt kétes hírű bohém klubokba, ahol olyan színészekkel ebédelt, mint Peter Ustinov és David Niven, és ahol luxusprostituáltak szórakoztatták a vendégeket. Ittak, adomáztak, szivaroztak. Ha hinni lehetne a bulvárnak, több nővel volt viszonya, mint Casanovának. Összehozták Gábor Zsazsával, a királynő első unokatestvérével, Alexandra kenti hercegnővel, híres sportolók feleségeivel, számtalan csinos nővel, még Jackie Kennedy-vel is. Igaz volt vagy sem, Fülöp mindenestre megköszönte feleségének az 1997-es aranylakodalmukon az iránta tanúsított végtelen türelmét. Erzsébet szerint hosszú házasságuk titka a humor, a tolerancia és a türelem volt. 

PLETYKÁK A
KIRÁLYNŐRŐL
Kevesen tudják, hogy a pletykák a királynőt sem kímélték. Például akkoriban lett várandós harmadik gyerekével, András herceggel, amikor Fülöp éppen hazatért egy újabb magánutazásáról, 1959-ben. Elterjedt a hír, hogy András igazi apja egy jó barát: Henry Porchester. Persze, nem stimmelt a visszaszámolgatás, mert a gyerek már akkor megfogant, amikor a királynő és férje még együtt voltak.
Kettőjük kapcsolata, 74 évig, a sírig tartó házassága rendkívülinek mondható. Sally Bedell Smith: Elizabeth the Queen című könyve a királyi pár titkos dolgairól is beszámol:
"Ahogyan együtt mozognak a hivatalos megjelenések során, királyi Fred Astaire-nek és Ginger Rogersnek tűnnek, olyan természetesen összekoreografálják magukat. Bár Fülöp olykor ecetet spriccel a tejszínhabba tiszteletlen megjegyzéseivel."
Ő az egyetlen férfi a világon, aki a királynőt egyszerű emberi lényként kezeli. Erzsébet korábbi magántitkára, Martin Charteris állítja, hogy a királynő néha arra kérte a férjét, hogy "fogja be a száját", amit senki másnak nem mondott volna. Fülöp pedig maguk között "kolbászkámnak" szólította a feleségét. Amikor egyszer fogadásra mentek, kiszálltak az autóból, nem sejtve, hogy be van kapcsolva a mikrofon, Fülöp szintén lekolbászkámozta...
De Ő simán megkérdezte egy kenyai futónőtől, hogy egyáltalán nő-e. És nem kímélte a saját népét sem. A skótokkal egyszer közölte, hogy csak a skótok képesek túlélni a helyi oktatási rendszert. Amikor pedig meghallotta, hogy Barack Obama a kínai és az orosz elnökkel reggelizett, csak annyit kérdezett: "Maguk meg tudják különböztetni őket egymástól?"
Ám mi, magyarok sem maradhattunk ki a jóból, szóvá tette, milyen kövérek vagyunk. Amikor a királyi pár a kecskeméti fogathajtó világbajnokság alkalmával Magyarországon  járt, a herceg egy britnek lazán odaszólt, hogy nem lehet itt régóta, mivel nincs még sörhasa. Nem járt jobban Nigéria népviseletbe öltözött elnöke sem, akivel a herceg ezt közölte: "Maga úgy néz ki ünneplőben is, mint aki lefeküdni készül." Az biztos, hogy az élet nem volt unalmas egy ilyen szókimondó férj mellett.

I Forrás: eskuvo-trend.hu