Létezik olyan legenda, amely egy szegény fiúról szól, akit gazdag menyasszonyának apja nem engedett lánya közelébe. Hogy nyomatékosítsa az elutasítást, és biztosra menjen, megtagadta a hozományt, és mivel a szegénysorban élő ifjú nem nősülhetett vagyontalanul, ez nagyjából rövidre is zárhatta volna a történetet. Hacsak nem lettek volna jó fej barátai a fiatal legénynek, akik annyi ajándékot hordtak össze a nászra, hogy az kárpótolja a fiatal párt a vaskosabb hozomány elmaradásáért is.
Nem tudni, mennyi igaz a romantikus történetből, valószínűleg a valóság egy kicsit gyakorlatiasabb: a nászajándék hagyományosan az egyik féltől, vagy annak rokonságától a másiknak szánt ajándék volt, melyet a házasságkötés előtt már illett átadni. Az egyik fél hibájából felbomlott házasság esetén a nászajándékot visszakövetelhette a másik család. Halál esetén nem volt visszakövetelhető, és „normális esetben” közös vagyonnak tekintették a párok.
A teljes cikk: Kezdődik az esküvőszezon – De mit vigyünk nászajándékba?
