1840. február 10-én Viktória királynő feleségül ment Albert herceghez, ez jelezte előre biztosan a menyasszonyi ruhák új, fehér korszakát. Noha előfordulhat, hogy Viktória királynő előtt már más is megjelent fehér színű ruhában az oltárnál, ő az, akiről először készült így fénykép. Persze csak az igazán gazdagok engedhették meg maguknak azt, hogy ilyen eseményekre a fehér színt válasszák, hiszen a ruha könnyen koszos lett, és nem volt egyszerű a tisztítása sem. Akkoriban a nők a meglévő legszebb ruhájukat vették fel az esküvőre, és amint feleséggé váltak, feketébe öltöztek át. Így tehát igazán a huszadik században válhatott szélesebb rétegek számára elérhetővé a fehér színű menyasszonyi ruha.

Esküvő 1904-ben a felvidéki Kurtakeszin (ekkor önálló, ma Marcelháza része

Századforduló, a XX. század eleje

Az 1900-as évek elejének divatját egyértelműen a hosszú, földig érő menyasszonyi ruha határozta meg, melyet a derekat erősen karcsúsító fűző tett igazán jellegzetessé. További jellemzője ezeknek a ruháknak az álló gallér és a földig érő fátyol, valamint gyakran az uszály is. A fehér szín ekkor még nem volt igazán gyakori, inkább a mályva vagy halvány rózsaszín, esetleg a világoskék volt jellemző. Anyagát tekintve a finomság és minőség jellemezte a századelő ruháit, kézzel készített díszítéssel, aminek köszönhetően viszont elég nehezek voltak. Ha valaki stílusban vagy színben a divattól eltérő ruhában jelent meg az oltár előtt, annak az anyagi háttér mellett az újbóli házasságkötés is lehetett az oka.

Akkoriban még az esküvői fényképek túlnyomó többsége műteremben készült, azaz gondosan beállították, így általában jól kivehetők rajtuk a részletek is. A menyasszonyi csokor például a legtöbbször akkora és olyan nehéz volt, hogy a hölgyek nem bírták megtartani, ezért egy székre vagy asztalra helyezték – minthogy nem eldobásra szánták őket, inkább egy kiegészítő volt. A vőlegény többnyire fekete öltözékben jelent meg, leginkább öltönyben vagy frakkban, és a képeken mindig a menyasszony balján állt, néha ült.

A Magyarország című lap 1900-ban az angol divat hazánkban megjelenő hatását elemezte: „lassanként nálunk is meghonosul az az angol szokás, hogy a rózsafejdíszt nagy kerek kalappal helyettesítik. De ezzel a divattal jó lesz nem nagyon sietni, mert a régi mindenesetre kedvesebb. Ami a férfiakat illeti, a vőlegény és vőfélyek frakkban jelennek meg az esküvőn. Az uralkodó anglománia valószínűleg nálunk is meghonosítja e nem éppen ünnepélyes divatot.” A cikk még azt is megemlíti, hogy az angol középosztálybeli hölgyek a „legritkább esetben viselnek fehér menyasszonyi ruhát, csak közönséges tarka utcai ruhában” járulnak az oltárhoz.

Esküvői fényképek a kirakatban

Habár az esküvői képek elsősorban emléknek készültek a házasok – illetve családjaik és barátaik – számára, és a családi albumban kaptak helyet, egy-egy jól sikerült darab a fényképészműtermek kirakatában is megjelent – ezzel is bemutatva és hirdetve a fotográfus szaktudását. Gárdonyi Géza Egy új pár fényképe című, 1926-os írásában elmélkedik az esküvői képek furcsaságáról, a szerelem és boldogság mibenlétéről: „A fényképészek kirakatában a középső kép rendesen egy új házaspár fényképe. A férfi térdig érő szalonkabátban. Jól fésülten. Bajusza pödörten. A nő fehér atlaszban, koszorúsan. A koszorún át földig érő fátyol. A kezében terebélyes virágcsokor. Az ilyen fényképek néha meghatók, néha komikusak, de mindig érdekesek. Különösen a rút házaspárok, a meredten vagy bambán nézők, vagy ahol a nő fél méterrel magasabb, mint a férfi, vagy ha összeillenek is, oly közömbös arccal néznek kifelé a kirakatból, mintha azt mondanák: – A fényképész kedvéért esküdtünk. Bocsánatot kérünk, hogy magunkra vettük ezt a drága ruhát. De mindegy az, akármilyen házaspárt mutat is a fénykép, nem szabad rajta nevetni. A házasság épp oly ünnepi esemény, mint a születés meg a temetés. Szép ember és rút ember egyaránt az Isten áldó kezét érzi ilyenkor a fején, és párjával együtt a boldogság verőfényében sütkérezik. Az ember érdeklődéssel néz rájok. Minden arc érdekes, ha olyan utazóé, aki ismeretlen világba indul, – s az ismeretlen világok között a boldogság országa a legismeretlenebb. Mindenkinek más a térképe róla.”

A teljes cikk: Így léptünk be az elmúlt száz évben „a boldogság ismeretlen országába” – esküvői ruhadivat képekben