Másképp ugyan, de ezekért a feladatokért felelhet egy ceremóniamester is. Hogy mi a különbség a két szakma közt, arról Popovics György, a Kávészünet zenekar énekese mesélt nekünk, aki maga is egyre keresettebb ceremóniamester. 

Mennyiben más a vőfély és a ceremóniamester? Melyiktől mire számíthatunk, és mennyi átfedés van a feladataik közt?

Ha le akarom egyszerűsíteni, a kinézetben és beszédben van nagy különbség. Egy vőfély népviseletes ruhában dolgozik és rigmusokban beszél, míg egy ceremóniamester öltönyben jelenik meg és hagyományos élő szóval kommunikál.

 Ha belemegyünk a részletekbe, akkor természetesen vannak még különbségek. Egy ceremóniamester például nem hozza ki a levest és a sülteket vacsora előtt. Nem szokott kikérőt sem csinálni (a menyasszony kikérése a családtól – a szerk.), bár ez alól néha van kivétel. Mindkét munkakörnél fontos, hogy segítse a párt, terelje a násznépet és azon munkálkodjon, hogy a hangulat mindig megfelelő legyen.

Miért szeretted volna épp ezen a területen kipróbálni magadat? Szerinted milyen készségekre van szükség, hogy valaki jó legyen ebben a szakmában?  

Az élet hozta így. Én a zenész szakmából jövök, a Kávészünet zenekar énekeseként elég régóta állok már színpadon, így nincs lámpalázam, ha sok ember előtt kell beszélnem. Valójában volt pár felkérésem korábban ismerősöktől, de csak tavaly jutottam arra az elhatározásra, hogy ezen a téren komolyabban is kipróbálom magamat. Szeretem azt a hangulatot, ami ilyenkor jelen van egy esküvőn. Ha a készségeket nézzük, akkor fontos, hogy tudjon beszélni az illető, legyen benne szenvedély, legyen kíváncsi és kitartó. Ha ezek megvannak, akkor a többi jönni fog magától, és könnyű lesz megugrani a nehézségeket. 

Mekkora piaca van a ceremóniamestereknek Magyarországon? Van-e különbség a szolgáltatásuk közt?

Minden ceremóniamester más, ami nyilván a személyiségükből is fakad. Van, aki nagyon sok mindent megcsinál egy esküvőn és van, aki csak a legszükségesebbeket. Mindkét szolgáltatás, a vőfély és a ceremóniamester is eléggé népszerű. Talán az utóbbiból több van a piacon, mert azt “könnyebb” megtanulni, elsajátítani, mint a vőfélységet.

Hogy zajlik egy „átlagos” forgatókönyv szerint az esküvő, és milyen feladataid vannak? 

A forgatókönyvet mindig közösen írom a párral. Általában 2 órát vesz igénybe, aminek során érintünk mindent, ami fontos lehet. Az általános sorrend mindig a ceremónia, majd a fotózkodás, gratuláció, vacsora és aztán a buli. Éjfél előtt jön a torta, majd a menyasszonytánc. Én elég lelkes vagyok, és valóban az a célom, hogy a pár és a násznép jól érezze magát. Tudom, hogy ez nagyon sok mindenen múlik, de ami tőlem telik, azt megteszem. Épp emiatt nagyon fontos a szimpátia! Ha ez megvan, akkor biztos lehet benne a pár, hogy úgy fogok gondolkodni, mintha a saját esküvőmre készülnék. 

Volt-e olyan extrém sztori, amit megosztanál? Vagy olyan esküvő, ahol teljesen felrúgták a szabályokat, és ettől volt érdekes?  

Mivel még nem vagyok régi motoros a szakmában, még nem akkora a tárház, de van egy-két pillanat, amiről szívesen beszélek. Voltam olyan lagziban, ahol már a vacsora előtt hatalmas buli kerekedett, és volt olyan is, hogy a násznépből pár srác nemtetszését fejezte ki a menyasszonyrablással kapcsolatosan. Utólag ezeken mindig jót mosolyog az ember. :)

(Forrás: www.eskuvotippek.hu)