Meglévő, illetve vállalt 1–3 gyerek esetén az akár 3,25 millió forint „ingyenes” lakásvásárlási támogatást – az idei évtől maximum 10 millió forintnyit, plusz ugyanekkora összegű hitelfelvételi lehetőséget – jelentő csok játszhatott szerepet abban, hogy több ezerrel megnőtt tavaly a frigyre lépők száma. Magyarországon két éve 38 780, a múlt esztendőben viszont már 45 900 pár esküdött hűséget egymásnak – a 18 százalékos emelkedésről nemrég számolt be a KSH.

A látványos változást az a központi intézkedés is segíthette, hogy a kormányzat az első házasok támogatására 2015. január 1-jén speciális adókedvezményt is életbe léptetett. Ennek értelmében az újdonsült házastársak egyike két éven át havi ötezer forint, összesen tehát 120 ezer forint személyi jövedelemadó megfizetése alól kaphat felmentést. A kedvezmény akkor is jár, ha csak az egyik fél számít első házasnak. E két tényező következménye lehet tehát, hogy míg 2015 első felében még csak 17 155 pár kereste fel itthon az anyakönyvvezetőket, a második félévben (amikor a csok is életbe lépett) már 28 745.

A használt lakások vásárlására és bővítésére igénybe vehető új konstrukció elsősorban az olyan falusi körzetekben növelte meg a házasodási kedvet, ahol már 2-3 millió forintért is lehet házat venni. Így Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében. Csak e három térségben 1326-tal több vőlegény és menyasszony kereste fel 2015-ben az anyakönyvvezetőt, mint egy évvel korábban, ami mintegy 30 százalékos emelkedés.

Az országos átlagnál ugyancsak nagyobb mértékben szaporodott a frigyek száma a Dunántúlon Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében, a Dunától keletre fekvő körzetek közül pedig Békésben és Szabolcs-Szatmár-Beregben is.

A csok és az első házasok adókedvezménye bevezetésének évében relatíve a legszerényebb mértékű (11,5 százalékos) növekedést a közép-magyarországi régióban regisztrálták, a menyegzőt tartók száma azonban Budapesten és Pest megyében is 2906 fővel emelkedett tavaly 2014-hez képest.

Az utóbbi húsz esztendőben csak két olyan év volt – 1996 és 2000 –, amikor az esküvők gyakorisága elérte a tavalyi szintet. A házasságkötések financiális eszközökkel történt új keletű „divatba hozása” jelentősen módosítani látszik a honi társadalomnak a tradicionális családi értékekhez való viszonyát. Három évvel ezelőtt Magyarország – Hollandiához, Belgiumhoz, Franciaországhoz hasonlóan – még azon államok közé tartozott, amelyekben elég nagy volt a kiábrándultság a hagyományos családi formációkkal kapcsolatosan. Az EU-n belül csak hat olyan tagország akadt – Bulgária, Luxemburg, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia, Portugália –, ahol a házasság intézményével szemben nagyobb averzióval látszott viseltetni a lakosság, mint idehaza. A tavalyi változások nyomán a képlet jelentősen módosult.

A magyar társadalom immár inkább a konzervatív felfogásúak közé látszik tartozni Európában. Tízezer lakosra tavaly nálunk 47 házasságkötés jutott. E mutató nemcsak a két évvel ezelőtti számot (37) múlja felül, hanem az uniós átlagot (42) is. A 28 EU-tagállam között számos olyan akadt 2014-ben (Dánia, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Németország, Románia, Svédország, Szlovákia), ahol a házasságkötés tradíciójához az emberek jobban látszottak ragaszkodni, mint újabban idehaza. Az esküvők népszerűsége itthon manapság hasonlónak tűnik, mint például a Magyarországnál kevésbé szekularizált Görögországban és Szlovákiában.