Nem! A házasság nem egy rózsaszín cukormázfelhőcske, amibe belekerülve csak a szép és csak a jó ölel körbe minket. A házasság kemény játszmák, döbbenetes felismerések és energiagyilkos tettek hálója. 

Vegyük Jánost, ki együtt él Ildikével már 23 éve – fiatalon, szerelmesen házasodtak. A gyerekek kirepültek, és János 45 évesen úgy érzi, hogy a felesége mellett egyre csak öregszik, nem tud megélni új dolgokat, pedig hiszi, hogy lehetne ő még csábító férfi. Az esti kezdeményezéseit rendszeresen visszautasítja Ildike, amitől ő csalódott és idővel mérges lesz. Haragudni kezd magára, haragudni kezd az életére, szeretné újra kezdeni, új János akar lenni. 

Ildike, a 23 éve feleség és anya, kezdi megunni, hogy a férjével már nem mennek el sehová, egyre jobban kezd leadni régi fényéből. Meginog a nőiességében – ami kihat a szexuális életükre is –, gyakran gondolja, hogy János már megcsalta őt. Fél a változástól, nem akar otthon veszekedést, ezért minden gyanúját, minden kétségét, minden frusztrációját szépen besöpri a szőnyeg alá.

Ők ketten egyre kevesebb közös témát találnak, kezdenek elmenni egymás mellett, mert bár mindketten ugyanazt szeretnék – együtt, egy újra izgalmas életet élni –, 

idővel elkopik a „mi” és marad az „én”. 

János megunja életét a felesége mellett, és kiábrándulva, bizonyítási vágytól égve a céges bulin megcsalja őt egy fiatalabb munkatársnőjével. Mivel János rosszul hazudik, lebuktatja saját magát. Ildikének nem tudja megmagyarázni, hogy ez volt az első alkalom, a feleség úgy érzi rájött, hogy miért viselkedett mostanában vele ridegebben a férje, szeretők sorát véli látni a háta mögött. Hatalmas kiabálás, aminek a végén mindketten az asztalra csapnak, és Ildike meghozza a döntést, ismét nő akar lenni, nem akarja magát eltemetni egy ilyen ember mellett, válni akar!

János és Ildike története fikció, de kisebb változtatásokkal rengeteg tönkrement házasságra ráhúzható. Mi okozta a két fél válását? – hisz a közös motiváció megvolt, épp csak nem tudtak róla.

A cikk folytatása itt olvasható